Példák a hosszú szenvedésre a Bibliában.
Örülök… a megpróbáltatásokban, a kínokban 2Kor 12,10 Pál írni akar a korinthusi megtérteknek. A keresztény nem sztoikus, aki az emberi szenvedések fenségét énekli, hanem hitünk legfőbb tanítványa, aki a neki javasolt öröm helyett elviselte a keresztet Zsid 12,2. A keresztény minden szenvedésre Jézus Krisztuson keresztül tekint; Mózesben, aki Krisztus gyalázatát egyiptomi kincseknél magasabb vagyonnak tekintette. Zsid 11,26 elismeri az Úr szenvedélyét.
De mit jelent a szenvedés Krisztusban? Hogyan válik a szenvedés, amely oly gyakran átok az ÓSZ -ben, boldoggá az ÚSZ -ben? Hogyan tud Pál túláradni az örömtől minden megpróbáltatásban 2Kor 7,4 8,2? Érzéketlen lesz a hit vagy a felmagasztosulás?
ÓTESTAMENTUM
I. A SÚLYOS SÚLY
A Biblia komolyan veszi a szenvedést; Nem minimalizálja; mélységesen sajnálja őt, és olyan rosszat lát benne, amelyet nem kellene.
1. A szenvedés sikolyai.
A gyász, a vereségek és a csapások hatalmas koncertet adnak a kiáltásokból és panaszokból a Szentírásban. A nyögés olyan gyakori benne, hogy irodalmi műfaját, a siránkozást eredményezte. Leggyakrabban ezek a kiáltások egyre inkább Istenhez fordulnak. Igaz, az emberek kiabálnak a fáraó előtt, hogy megszerezzék a 41.55 kenyeret, és a próféták a zsarnokok ellen sírnak. De Egyiptom rabszolgái Istenhez kiáltanak Ex 2,23s, Izrael fiai énekelnek Jahve 14,10 Jud 3,9 és a zsoltárok tele vannak e nyomorúsággal. A szenvedésnek ez a litániája folytatódik a nagy kiáltásig, sőt Krisztus könnyeiig a halál előtt Zsid 5,7.
2. A fájdalomról szóló kimondott ítélet az érzékenység e lázadására válaszol: a szenvedés gonoszság, aminek nem szabadna lennie. Persze köztudott, hogy univerzális: A nőből született férfi rövid, nyomorúságos életet él Jób 14,1 Öklo 40,1-9, de az ember nem hagyja abba magát. Úgy tartják, hogy a bölcsesség és az egészség kéz a kézben járnak Péld 3,8 4,22 14,30, hogy az egészség Isten jótéteménye Eclo 34.20, ami miatt Eclo 17.17 -et dicsérik és Jób 5 -öt kérdezik, nyolc 8.5ss só 107,19. A különböző zsoltárok betegek imái, akik gyógyulást kérnek. Só 6 38 41 88.
A Biblia nem fájdalmas; dicséri az Eclo 38 doktort; a messiási korszakra vár, mint a gyógyulás ideje 33,24 és feltámadás 26,19 29,18 61,2. A gyógyítás Jahve 19,22 57,18 és Messiás 53,4s egyik műve. A bronz kígyó Num 21.6-9 nem a Messiás alakja Jn 3,14?
II. A SZENVEDÉS botránya
A Biblia, amely mélyen érzékeny a szenvedésre, nem tud - mint annyi körülötte lévő vallás - magyarázni a különböző istenek közötti panaszokra vagy dualista megoldásokra. Igaz, hogy Babilon száműzöttei számára, akiket elárasztott a hatalmas, mint a tengeri Lam 2,13 csapás, nagyon nagy volt a kísértés azt hinni, hogy Jahve erősebb legyőzte; mindazonáltal a próféták, hogy megvédjék az igaz Istent, nem a felmentésükre gondolnak, hanem arra, hogy a szenvedés ne meneküljön előle: én teremtem a világosságot, és a sötétséget, megteremtem a boldogságot és okozom a szerencsétlenséget 45, 7 63,3-6.
Az izraelita hagyomány soha nem fogja elhagyni Amos által megfogalmazott merész elvet: Van -e szerencsétlenség egy városban, anélkül, hogy Isten lenne a szerzője? Am 3,6 Ex 8,12-28 Is 7,18. De ez a hajthatatlanság óriási reakciókat vált ki: Nincs Isten! Zsolt 10,4 14,1 a gonoszokat fejezi be a világ gonoszsága előtt, vagy csak egyetlen tudásra képtelen Istent 73,11; és Jób felesége, következésképpen: Átok Isten! Jób 2,9.
Kétségtelen, hogy a szenvedésben meg lehet különböztetni azt, amit valamilyen magyarázat magában foglal. A természetes szerek sebeket okozhatnak Gen 34,25 Jos 5,8 2Sa 4,4, az öregségi betegségek általában Gen 27,1 48,10. Vannak gonosz erők az univerzumban, ellenségesek az emberrel, az átokkal és a Sátánnal. A bűn szerencsétlenséget hoz Probl 13.8 Is 3.11 Eclo 7.1, és hajlamosak vagyunk felfedezni egy hibát, mint minden baj forrását. Gen 12,17s 42,21 Jos 7,6-13: ez a Jób barátainak meggyőződése. A világra nehezedő szerencsétlenség forrásaként meg kell említenünk az első bűnt Gen 3,14-19.
Azonban ezek közül egyik sem, sem a természet, sem a véletlen Ex 21,13, sem a bűn végzetes termékenysége, sem az átok. A próféták nem tudják megérteni a gonoszok boldogságát és az igazak szerencsétlenségét Jer 12,1-6 Hab 1,13 3,14-18, az üldözött igazak pedig elfeledettnek hiszik magukat Sal 13,2 31,13 44,10 -18. Jób elindít egy eljárást Isten ellen, és megkéri őt, hogy magyarázza el magát Jób 13,22 23,7.
III. A SZENVEDÉS rejtélye
A próféták és a bölcsek, akiket megtört a szenvedés, de hitük fenntartja, fokozatosan belépnek a misztériumba Zsolt 73,17. Felfedezik a fájdalom tisztító értékét, például a tüzet, amely elválasztja a fémet a salakjaitól Jer 9,6 Sal 65,10, nevelési értékét, az apai korrekció értékét Dt 8,5 Péld 3,11s 2Pár 32.26.31, és végül látják a büntetés gyorsaságában az isteni jóindulat hatása 2Mak 6,12-17 7,31-38.
Megtanulják elfogadni a szenvedésben egy isteni terv kinyilatkoztatását, amely összezavar minket Jób 42,1-6 38,2. Jób előtt József felismerte őt Gen 50,20 testvérei előtt. Egy ilyen kialakítás megmagyarázhatja a bölcsek idő előtti halálát, így megőrizve a bűnös Sab 4.17-20. Ebben az értelemben a TA már ismer egy áldottat a meddő asszonyból és az eunuch Sab 3,13 -ból.
A szenvedés, amelyet az Isten tervébe vetett hit is magában foglal, nagy értékű próbatétel lesz, amelyet Isten a szolgáira bíz, akikre büszke. megéri és mit lehet szenvedni érte. Így Jeremiás a lázadásból új megtérésbe megy Jer 15,10-19.
Végül a szenvedésnek közvetítő és megváltó értéke van. Ez az érték megjelenik Mózes alakjában, fájdalmas imájában (Ex 17,11ss Num 11,1s) és az áldozatban, aki életét ajánlja fel, hogy megmentsen egy bűnös népet 32,30-33. Mindazonáltal Mózes és a legtöbb szenvedésnek kitett próféta, például Jeremiás Jer 8,18,21 11,19 15,18, csak Jahve szolgájának alakjai.
A szolga tudja, hogy szenvedni kell a legnagyobb, legbotrányosabb módjain. Minden rombolását rá vetette, elcsúfította, olyannyira, hogy még csak együttérzést sem váltott ki, de borzalmat és megvetést Is 52,14s 53,3; nem véletlen, tragikus pillanat, hanem mindennapi léte és megkülönböztető jele: a fájdalom embere 53,3; úgy tűnik, hogy ez csak szörnyű hibával és a szent Isten példamutató büntetésével magyarázható 53,4. Valójában hiány van, és hihetetlen méretű, de nem pontosan benne: bennünk, mindannyiunkban, 53.6. Ő ártatlan, ami a botrány csúcspontja.
Pontosan ott van a rejtély, Isten tervének megvalósítása 53,10. Ártatlan, közbenjár a bűnösökért 53,12 felajánlja Istennek nemcsak a szív könyörgését, hanem saját életét is az engesztelésben 53,10, hagyja magát összezavarni a bűnösök között 53.12, hogy magára vegye hibáit. Ily módon a legfőbb botrány a soha nem látott csodává, Jahve karjának kinyilatkoztatásává válik 53,1. A világ minden szenvedése és bűne rá összpontosult, és mivel engedelmességgel vádolta őket, békét és gyógyulást szerez 53,5, szenvedéseink végét.
ÚJTESTAMENTUM
I. JÉZUS ÉS A FÉRFI SZENVEDÉSE
Jézus nem lehet tanúja a szenvedésnek anélkül, hogy mélyen megindulna, isteni irgalommal Mt 9,36 14,14 15,32 Lc 7,13 15,20; ha ott lett volna, Lázár nem halt volna meg: Márta és Mária megismétli Jn 11,21,32, és ő erre utalt tizenkettőnél 11,14. De aztán, egy ilyen nyilvánvaló érzelemmel szemben - mennyire szerettem őt! - mivel magyarázható ez a botrány? Nem tehetné meg, hogy ez az ember ne haljon meg? 11,36.
1. Jézus Krisztus, a szenvedés legyőzője.
A gyógyulások és a feltámadások messiási küldetésének jelei Mt 11.4 Lc 4.18s, a végső győzelem előzményei. A tizenkettő által végzett csodákban Jézus látja a Sátán vereségét Lk 10,19. Beteljesíti a betegségeinkkel terhelt szolga próféciáját 53,4 Mindannyiuk gyógyítása Mt 8,17. Tanítványainak hatalmat ad a gyógyításra az ő nevében Mc 15.17, és a Gyönyörű Kapu összetörésének gyógyulása tanúskodik a születő Egyház biztonságáról ebben a tekintetben Törvény 3,1-10.
2. Jézus Krisztus méltó a szenvedésre.
Jézus azonban nem elnyomja a világon, sem a halált, amelyet eljött, hogy csökkentse az impotenciát Zsid 3,14 vagy a szenvedést. Bár nem hajlandó szisztematikus kapcsolatot létesíteni betegség vagy baleset és bűn között Lc 13,2ss Jn 9,3, hagyja, hogy az Éden átka meghozza gyümölcsét. Az, hogy képes örömmé változtatni őket; Jézus nem nyomja el a szenvedést, hanem vigasztalja őt Mt 5,5; nem nyomja el a könnyeket, csak néhányat tisztít meg útjában Lc 7,13, annak az örömnek a jegyében, amely egyesíti Istent és gyermekeit azon a napon, amely letörli minden arc könnyét. 25,8 Ap 7,17 21, Négy. A szenvedés boldogság lehet, mert előkészíti a királyság felkarolását, lehetővé teszi Isten cselekedeteinek kinyilatkoztatását Jn 9,3, Isten dicsőségét és Isten Fiát 11,4.
II. AZ EMBER FIA SZENVEDÉSEI
Péter és tanítványai botránya ellenére Jézus megismétli, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie Mc 8.31 9.31 10.33 p. Jóval a szenvedély előtt Jézus ismeri a szenvedést Is 53,3; szenved a hitetlen és elvetemült sokaság miatt Mt 17,17 mint kígyóállatok Mt 12,34 23,33, amiért saját Jn 1,11 elutasította. Kiáltás Jeruzsálem előtt Lc 19,41 Mt 23,37; a szenvedély emlékezete nyugtalanítja Jn 12,27. Szenvedése ezután halálos nyomorúsághoz és kínokhoz vezet, küzdelmet kínok és félelmek közepette. Mc 14,33s Lc 22,44. A szenvedély minden lehetséges emberi szenvedést összpontosít, az árulástól az Isten általi elhagyásig Mt 27,46. De határozottan bizonyítja Krisztus szeretetét Atyjának Jn 14,30 és barátainak 15,13; ez a Fiú dicsőségének kinyilatkoztatása, Jn 17,1 12,31s,
III. A TANÍTÁSOK SZENVEDÉSEI
Illúzió fenyegeti a keresztényeket a húsvéti győzelemmel: a halálnak vége, a szenvedésnek vége; fennáll a veszélye annak, hogy hitük lankadását látják, a létezés tragikus valósága miatt 1Tes 4,13. A feltámadás nem hatályon kívül helyezi az evangélium tanításait, hanem megerősíti azokat. A Boldogságok üzenete, a napi kereszt Lk 9,23 követelménye sürgető, az Úr sorsának fényében. Ha anyja nem kíméli meg a fájdalmat Lk 2,35, ha a Mester, hogy belépjen dicsőségébe Lc 24,26, megpróbáltatásokon és üldözéseken ment keresztül, a tanítványoknak ugyanazt az utat kell követniük Jn 15,20 Mt 10, 24 és a messiási korszak a megpróbáltatások ideje Mt 24.8 Törvény 14.22 1Tim 4.1.
1. Szenvedjetek Krisztustól.
Ahogy ha a keresztény él, akkor már nem ő él, hanem Krisztus él benne [Gal 2,20], ugyanúgy a keresztények szenvedései is Krisztus szenvedései [ő] 2Kor 1,5 A keresztény saját teste által Krisztushoz tartozik, és a szenvedés Krisztussal Flip 3,10 alakítja. Ahogyan Krisztus, Fiú lévén, szenvedései révén megtanulta az engedelmességet, Zsid 5,8, ugyanígy szükséges, hogy belefussunk a nekünk kínált csatába, és nézzük a hitünk szerzőjét és befejezőjét… aki elviselte a keresztet Zsid 12,1. Krisztus, aki támogatta a szenvedőket, ugyanazt a törvényt a sajátjára hagyja 1Kor 12,26 Róm 12,15 2Kor 1,7.
2. Krisztussal dicsőíteni.
Ha vele együtt szenvedünk, azt is vele együtt dicsőítjük Róm 8,17; Ha mindig és mindenhol a testünkben hordozzuk Jézus halálának szenvedéseit, az azért van, hogy Jézus élete megnyilvánuljon testünkben 2Kor 4,10. Isten kegyelme nem csak abban rejlik, hogy hiszünk Krisztusban, hanem szenvedünk is érte. Flip 1,29. A Krisztustól elszenvedett szenvedéstől nemcsak a dicsőség mindenható mértékig előkészített örök súlya születik meg 2Kor 4,17 a halálon túl, hanem ezentúl az öröm is. Öröm azoknak az apostoloknak, akik először tapasztalják Jeruzsálemet, és felfedezik az örömöt, amikor méltónak ítélik őket arra, hogy név szerint felháborodásokat szenvedjenek Cselekedet 5,41; Péter felhívása a Krisztus szenvedéseiben való részvétel örömére, hogy megismerje Isten Lelkének, a dicsőség Lelkének jelenlétét 1Pt 4,13s; Négy.
Tartalom
- I. A SÚLYOS SÚLY
- 1. A szenvedés sikolyai.
- II. A SZENVEDÉS botránya
- III. A SZENVEDÉS rejtélye
- I. JÉZUS ÉS A FÉRFI SZENVEDÉSE
- 1. Jézus Krisztus, a szenvedés legyőzője.
- 2. Jézus Krisztus méltó a szenvedésre.
- II. AZ EMBER FIA SZENVEDÉSEI
- III. A TANÍTÁSOK SZENVEDÉSEI
- 1. Szenvedjetek Krisztustól.
- 2. Krisztussal dicsőíteni.